Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Wittelsbach ház

Fájl:Wappen Deutsches Reich - Königreich Bayern (Grosses).jpg

A Wittelsbach-ház bajor uralkodócsalád, melynek tagjai 1180-tól 1918-ig voltak a Bajor Hercegség (majd Bajorország), 1214-től 1805-ig a rajnai Pfalzi grófság (majd választófejedelemség), 1323-tól 1379-ig a brandenburgi őrgrófság és választófejedelemség uralkodói. Az uralkodóház tagjai eljutottak a német-római császári, a magyar, a dán, a norvég, a cseh, a svéd és a görög trónra is.

A dinasztia eredete

Számos legenda keletkezett a család származásával kapcsolatban. A történettudomány mai álláspontja szerint ősük a bajor Luitpolding-ház egyik leszármazottja, Berthold volt. A család tagjai kezdetben Scheyern grófjai néven szerepelnek a bajor történelemben, míg 1113-ban a bajorországi Wittelsbach (korabeli forrásokban Wittelinspach) várába nem költöztek. Az uralkodóház első jelentős tagja Ottó volt, ki I. (Barbarossa) Frigyes seregében zászlótartóként szolgált. Ottó vitézségével és hűségével többször kivívta a császár elismerését. Erre az időszakra esik a német Hohenstaufen és Welf dinasztiák küzdelme a német trónért. Mikor a bajor herceg, a Welf-házból származó XII. (Oroszlán) HenrikMünchen városának alapítója – ismételten összeütközésbe került a császárral, az uralkodó elvette tőle hercegségét és Ottónak adományozta. 1180. szeptember 16-án I. Frigyes ünnepélyes keretek között Altenburgban Bajorország hercegi trónjára emelte I. (Wittelsbach) Ottót. A Wittelsbachok ettől kezdve 738 éven keresztül uralkodtak Bajorországban, és eközben a család tagjai számos más uralkodói trónt is megszereztek.

Pfalzot (a későbbi Alsó-Pfalzot) halála után 1214-ben ítélte II. Frigyes Előkelő Ottó hercegnek. Az ő halála után, Bajorország első felosztásakor (1253-ban) a ház két ágra szakadt:

  • idősebb ág (bajor hercegek, 1214–): II. Mogorva Lajos utódai;
  • ifjabb ág (rajnai palotagrófok, 1214–): I. Rudolf utódai;
    • neuburgi ág,
    • simmerni ág stb.

A két testvér háborúját Rudolf halála zárta le. Ezután Lajos kiegyezett Rudolf fiaival, akik a korábbi pfalzi tartományok mellé megkapták Bajorországnak egy részét is, amit ettől fogva Felső-Pfalznak neveztek.

A Wittelsbach-ház uralkodói

A Német-római Birodalmon belül

Német királyok és német-római császárok

  • IV. (Bajor) Lajos német-római császár (király: 1314. november 25. – 1347. október 11., császár: 1328. január 17-től)
  • I. Rupert német király (1400. augusztus 21. – 1410. január 6.)
  • VII. (Bajor) Károly német-római császár (1742. január 24. – 1745. január 20.)

Cseh királyok

A Wittelsbachok a történelem folyamán kétszer is rövid időre megszerezték a cseh királyi címet:

  • A harmincéves háborúban V. (Pfalzi) Frigyest, mint a Protestáns Unió fejét a felkelő cseh rendek 1619. október 25-én királyukká választották. A Katolikus Liga serege azonban 1620. november 8-án a fehérhegyi csatában legyőzte a cseh rendek seregét, és Frigyes lemondott cseh királyságáról.
  • Az osztrák örökösödési háborúban Károly Albert bajor választófejedelem, a későbbi VII. Károly német-római császár nem ismerte el a Pragmatica Sanctiot, és elérte, hogy a cseh rendek 1741 decemberében királyukká válasszák. Ténylegesen nem uralkodott.
  • Brandenburgi őrgrófok és választófejedelmek
    • I. (Idős) Lajos V. Lajos néven bajor herceg (brandenburgi őrgróf: 1323. április – 1351. december 24.)
    • II. (Római) Lajos VI. Lajos néven bajor herceg (brandenburgi választófejedelem: 1351. december 24. – 1365.)
    • VII. (Lusta) Ottó V. Ottó néven bajor herceg (brandenburgi választófejedelem: 1351. december 24. – 1373. augusztus 15.)

     

    A Német-római Birodalmon kívül

    Magyarország

    • III. Ottó, Alsó-Bajorország hercege az Árpád-ház kihalása után leányági örökösödés címén Magyarország királya lett, de a trónról rövid időn belül le kellett mondania.

    Bajorország

    A napóleoni háborúk idején IV. Miksa József bajor választófejedelem Franciaországot támogatta, ezért 1806. január 1-jén Napóleon hozzájárulásával Bajorország királyság lett. A bajor királyok is a Wittelsbach-házból kerültek ki:

    • I. Miksa (bajor király: 1806. január 1. – 1825. október 13.)
    • I. Lajos (1825. október 13. – 1848. március 20.)
    • II. Miksa (1848. március 28. – 1864. március 10.)
    • II. Lajos (1864. március 10. – 1886. június 13.)
    • Ottó (1886. június 13. – 1913. november 5.)
    • III. Lajos (1913. november 5. – 1918. november 7.)

    Skandináv országok

    • I. Kristóf svéd, dán és norvég király, a lemondatott XIII. Erik unokaöccseként 1440. április 9-én került trónra, 1448. január 6-áig uralkodott.
    • A Vasa-házból származó svéd Krisztina királynő 1654. június 16-án történt lemondása után unokaöccse, X. Károly Gusztáv került a svéd trónra és Svédország uralkodói 76 éven keresztül a Wittelsbach-ház oldalágából, a Pfalz-Zweibrückeni-házból származtak:
      • X. Károly Gusztáv (svéd király: 1654. június 16. – 1660. február 23.)
      • XI. Károly (1660. február 23. – 1697. április 15.)
      • XII. Károly (1697. április 15. – 1718. december 11.)
      • Ulrika Eleonóra (1719. január 23. – lemondott: 1720. március 24.)

    Görögország

    • I. Ottó (görög király: 1833. február 6. – 1862. október 24.)

    Az uralkodóház egyéb ismert tagjai Zsófia Friderika főhercegné (1805–1872), I. Ferenc József császár és király anyja.

    • Erzsébet királyné és császárné (1837–1898), Ferenc József felesége.
    • Auguszta főhercegné (1875–1964), József Ágost főherceg felesége

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.