Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ferenc József

Ferenc József vagy I. Ferenc József[1] (németül: Franz Joseph von Österreich; csehül: Frantiąek Josef; lengyelül: Franciszek Józef; horvátul: Franjo Josip; szlovénül: Franc Joľef; szlovákul: Frantiąek Jozef; olaszul: Francesco Giuseppe; románul: Francisc Iosif; szerbül: Франц Јозеф / Franc Josif; ukránul: Франц Йосиф; latinul: Franciscus Iosephus)

(Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916. november 21.) osztrák főherceg, 1848-tól haláláig osztrák császár és cseh király, 1867-től Magyarország megkoronázott apostoli királya, Erzsébet császárné és királyné férje.

68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig ténylegesen hatalmon lévő uralkodója. Irányítása alatt az 1850-es–60-as években az Osztrák Császárság súlyos katonai és politikai veszteségeket szenvedett, a szárd háború és porosz–osztrák háború nyomán elveszítette vezető szerepét a német államok között, és le kellett mondania itáliai tartományairól is. Ezek a vereségek kényszerítették ki a Magyarországgal való kiegyezést, a központosított birodalmi kormányzat dualista rendszerré való átalakítását.

Rudolf főherceg

Habsburg–Lotaringiai Rudolf koronaherceg (Kronprinz Rudolf Franz Karl Joseph von Österreich-Ungarn) (Laxenburg, 1858. augusztus 21. – Mayerling, 1889. január 30.) osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg I. Ferenc József és Erzsébet királyné fia, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse. Tisztázatlan körülmények között halt meg a mayerlingi vadászkastélyban szeretőjével, Maria von Vetserával együtt.A fiatalemberré váló Rudolf azután közelebb került édesanyjához. Rudolf klasszikus liberalizmusa anyja nézeteihez állt közel, mindketten szenvedtek a konzervatív Habsburg-udvar spanyolosan szoros etikettjétől, mozdulatlanságától, kapcsolatuk megjavult. Viszonya császári apjával viszont igen gyorsan megromlott. Rudolf sohasem titkolta kritikus véleményét Őfelsége osztrák vagy magyar kormányával szemben. Ez kiváltotta a Monarchia kormányköreinek bizalmatlanságát a trónörökössel szemben, akit emiatt teljesen elszigetelték a politikacsináló folyamatoktól. Gyanús kapcsolatai miatt a császári titkosrendőrség is szinte állandó megfigyelés alatt tartotta Rudolfot. A konzervatív császár és liberális fia között áthidalhatatlan szemléletbeli különbség feszült. Ferenc József semmilyen jelét nem adta, hogy fiát be akarná vonni a kormányzásba. Egyrészt úgy érezte, még évtizedekig uralkodhat, másrészt úgy gondolta, Rudolfnak ki kell nőnie a liberalizmust, mint valami ifjúkori bolondságot, addig nem alkalmas az uralkodásra. Ferenc József tehát féltékenyen őrizte uralkodói hatalmát, és azt nem osztotta meg a trón örökösével sem. Az is tény, hogy ezt nemcsak a liberális Rudolffal szemben tette, hanem később, Rudolf halála után, az új trónörökössel, a konzervatív és imperialista gondolkodású Ferenc Ferdinánd főherceggel szemben is szilárdan megőrizte hatalma oszthatatlanságát.

Zsófia főhercegnő

Habsburg–Lotaringiai Zsófia Friderika főhercegnő (Erzherzogin Sophie Friederike Dorothea Maria Josepha von Österreich; Bécs, 1855. március 5. – Buda, 1857. május 29.) császári-királyi osztrák főhercegnő, Ferenc József és Erzsébet elsőszülött leánya. Kétéves korában halt meg.

A törékeny testalkatú gyermek már 1856 augusztusában betegeskedni kezdett, de hamarosan felépült. 1857 májusában az uralkodópár Magyarországra utazott. Erzsébet ragaszkodott ahhoz, hogy magukkal hozhassák gyermekeiket: Zsófiát és húgát, Gizellát. Az utazás során a kisgyermekek lázas hasmenésben megbetegedtek, előbb Gizella, majd Zsófia is. Gizella gyorsan kiheverte a betegséget, de Zsófia állapota romlott. Május 28-án távirat várta a Debrecenbe érkező császári párt Seeburger udvari orvostól, aki értesítette őket a kislány súlyosbodó állapotáról. A szülők azonnal visszasiettek Budára, és még életben találták Zsófiát, de május 29-én este fél tízkor a gyermek meghalt. Később arra gyanakodtak, hogy korai halálát nem egyszerű hasmenés és láz, hanem tífusz okozhatta.

Gizella főhercegnő

Habsburg–Lotaringiai Gizella Lujza Mária főhercegnő (Gisela Louise Marie Erzherzogin von Österreich) (Laxenburg, 1856. július 12. – München, 1932. július 27.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné leánya, házassága révén bajor hercegné.Gizella Lujza Mária osztrák főhercegnő 1856. július 12-én született az alsó-ausztriai Laxenburg kastélyában, Bécs közelében. Édesapja I. Ferenc József császár és király, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, édesanyja Erzsébet királyné és császárné. Gizella a család második gyermekeként született.

16 éves korában, 1873. április 20-án Bécsben feleségül ment Lipót Miksa József bajor királyi herceghez (1846–1930), Luitpold bajor régens (1821–1912) és Habsburg-Toscanai Auguszta Fernanda főhercegnő (Auguste Ferdinande von Österreich, 1825–1864) fiához, a német császári hadsereg ezredeséhez. A vőlegény és a menyasszony másodfokú unokatestvérei voltak egymásnak. A házaspárnak négy gyermeke született:

  • Elisabeth Marie Auguste von Bayern hercegnő (1874–1957), aki Otto Ludwig Philipp von Seefried auf Buttenheim grófhoz ment feleségül.
  • Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő (1875–1964), aki József Ágost osztrák főherceg magyar honvéd tábornagyhoz ment feleségül.
  • György Ferenc József herceg (1880–1943), aki 1912-ben Habsburg-Tescheni Izabella főhercegnőt (1888–1973), Frigyes főherceg leányát vette feleségül.
  • Konrad Luitpold Franz von Bayern herceg (1883–1969)

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

www.hannahvsmileyfanclub.hu

(Wikii, 2010.08.09 19:55)

Szegény Zsófia főhercegnő, Istenem,de sajnálom hiszen olyan keveset élhetett és élvezhette a világot nyugodjon békében!!!:(